Az első magyar LMBT keresztény közösség a Bíborpalást volt, amelyet 1993 őszén alapított három meleg fiatalember egy sörözőben. A katolikus közösség másfél éven át működött úgy 5-10 fős tagsággal, de aztán lassan felbomlott a kezdeti tapasztalatlanság miatt.
Pár évvel később, 1996-ban következett a folytatás, amikor megalapult az Öt Kenyér Katolikus Baráti Kör Birtalan Balázs vezetésével. Ez már sokkal szervezettebben, szigorúbb keretek között működött. Kezdetben csak katolikus tagjai voltak, de mivel sok egyéb keresztény felekezetből is jöttek érdeklődők, ezért hamarosan megnyitotta a kapuit minden jószándékú ember előtt, és egy befogadó ökumenikus közösséggé vált.
Az Öt Kenyér több mint tíz éven át volt a magyarországi keresztény melegek otthona, honlapjuk máig elérhető, amin nagyon sok értékes, magyar nyelvű anyagot lehet olvasni.
A közösség 2006 tavaszán és nyarán azonban egyre mélyebb válságba sodródott különböző okokból. Ezt látva az Öt Kenyér 8-10 tagja létrehozott egy csoportot a közösség megreformálása, lelki megújítása céljából. Ez a csoport kéthetente egyikük lakásán gyűlt össze imádkozni és a közösség megreformálásával kapcsolatos teendőket megbeszélni.
Miután augusztus elején az Öt Kenyér megszűnése kimondatott, felgyorsultak az események, és már nem a közösség megreformálása volt a cél, hanem egy új közösség létrehozása. Valamennyien érezték, hogy szükség van egy keresztény, meleg közösségre, ahol oltalmat találhatnak a melegségükkel szembesülő és talán évekig viaskodó vallásos fiatalok. Így az 2006. augusztus 31-i összejövetel első fele az utolsó Öt Kenyér alkalom volt, a második fele pedig már a Mozaik alakuló ülése, melyen megválasztottuk első vezetőnket Virág személyében. A Mozaik alapításakor nagyon fontos volt, hogy olyan szabályok, „intézmények” mentén jöjjön létre a közösség, hogy ne fordulhassanak elő újra az Öt Kenyér belső válságához is vezető problémák.
Az ezt követő években a Mozaik folyamatosan nőtt Isten áldásával. Minden héten csütörtök esténként találkoztunk, és énekkel, imádsággal, Biblia-tanulmányozással és sok-sok beszélgetéssel töltöttük el az estét. A növekedés nem állt meg, és pár évvel később azzal a "problémával" szembesültünk, hogy már harminc tagunk van, és a heti alkalmainkon már nincs lehetőségünk családias hangulatú alkalmakra; nem jut idő mindenkinek szóhoz jutni, már nem ismerjük egymást annyira jól.
Emiatt 2014-ben azt a döntést hozta a Mozaik, hogy osztódjunk, és három kisebb létszámú csoportban találkozzunk hetente, míg havonta két alkalommal valamilyen közös alkalmat tartsunk az egész közösség számára. Ez az osztódás mentette meg a Mozaikot attól, hogy a túl nagy létszám miatt eltávolodjunk egymástól. Az állandó tagságú kiscsoportokban mindenki meg tudta találni azt a családias légkört, amiben gyakorolni tudja a hitét, miközben a közös alkalmaink lehetőséget teremtettek arra, hogy mindenki mindenkivel találkozhasson.
Az osztódás után a növekedés nem állt meg, azóta egy negyedik és ötödik kiscsoport is létrejött, az egyik online, hogy vidéken és külföldön élők is részt tudjanak venni a közösség életében. Jelenleg 50-60 aktív tagunkkal, nemzetközi kapcsolatainkkal (tagja vagyunk a The European Forum of LGBT Christian Groups csoportnak) Magyarország egyik legnagyobb LMBTQI közössége vagyunk.